FŇĎoldal / Buddhizmus

Mik a buddhizmus alapvet√Ķ pontjai?

N√©gy alapvet√Ķ gondolat ad maradand√≥ √©rtelmet az √©let√ľnknek. Az els√Ķ az, hogy √©rt√©kelj√ľk azt a nagyon ritka √©s csod√°latos lehet√Ķs√©g√ľnket, hogy tal√°lkozhatunk a megvil√°gosodott tan√≠t√°sokkal, k√©pesek vagyunk haszn√°lni √Ķket, √©s tanulni bel√Ķl√ľk. Minden l√©ny boldog akar lenni √©s el akarja ker√ľlni a szenved√©st. M√©g a legkisebb hangya is messzire igyekszik m√°szni, hogy elker√ľlje a hal√°lt, √©s az emberek mindent megtesznek az√©rt, hogy j√≥l √©rezz√©k magukat. Teh√°t tal√°lkoz√°sunk a maradand√≥ boldogs√°got hoz√≥ tan√≠t√°sokkal rendk√≠v√ľl fontos

 

Ezut√°n meg√©rtj√ľk, hogy nem mindig √°ll majd rendelkez√©s√ľnkre ez a lehet√Ķs√©g. B√°rmi, ami megsz√ľletett, meg fog halni, b√°rmi, amit √∂sszeraktak, sz√©t fog esni, √©s b√°rmi, ami megjelent, el fog tunni. Az id√Ķnk korl√°tozott. Az eg√©szen bizonyos, hogy √©let√ľnk v√©get fog √©rni, csak azt nem tudjuk, mikor. Teh√°t annak felismer√©se, hogy most megvan ez a lehet√Ķs√©g√ľnk, √©s a t√©nyleges sz√°nd√©k, hogy ezt ki is haszn√°ljuk, szint√©n felbecs√ľlhetetlen√ľl √©rt√©kes.

A harmadik dolog, amit meg√©rt√ľnk, az az, hogy a vil√°g okok √©s okozatok √∂sszef√ľgg√©se, √©s jelenlegi tetteink, szavaink √©s gondolataink v√°lnak majdani j√∂v√Ķnkk√©. Ak√°r tudat√°ban vagyunk, ak√°r nem, minden, amit tesz√ľnk, mondunk vagy gondolunk, benyom√°sokat hagy benn√ľnk √©s a vil√°gban. Ezek a benyom√°sok k√©s√Ķbb visszat√©rnek hozz√°nk. A negat√≠v benyom√°sok szenved√©sk√©nt vagy kellemetlen szitu√°ci√≥k√©nt jelennek meg, hacsak nem haszn√°lunk medit√°ci√≥s "technik√°kat", amelyek elt√°vol√≠tj√°k √Ķket.

V√©g√ľl r√°j√∂v√ľnk, hogy nincs is m√°s lehet√Ķs√©g, mint haszn√°lni a tan√≠t√°sokat. A megvil√°gosod√°s a legmagasabb szintu √∂r√∂m. Nincs semmi kiel√©g√≠t√Ķbb vagy teljesebb, mint minden dolog, minden id√Ķ, minden l√©ny √©s minden ir√°ny egys√©g√©nek √°llapota. Hogyan is lehetn√©nk m√°sok haszn√°ra, ha magunk is zavarodottak vagyunk √©s szenved√ľnk?

Teh√°t ezen n√©gy t√©nyez√Ķ meg√©rt√©se adja a buddhista gyakorlat √©s medit√°ci√≥ alapj√°t. Ha viszont ragaszkodunk a h√©tk√∂znapi √©rt√©kekhez, nem tudjuk elker√ľlni a szenved√©st. Ha tov√°bbra is √ļgy gondolkodunk, hogy "√Čn vagyok a testem", vagy "Ezek a dolgok az eny√©mek", akkor az √∂regs√©g, betegs√©g, hal√°l √©s a vesztes√©g √©rz√©se rendk√≠v√ľl kellemetlen lesz sz√°munkra. Senki nem ker√ľlheti el a f√°jdalmat azt mondva, hogy "Ez a megvil√°gosod√°s dolog nekem t√ļl komplik√°lt", mert ha egyszer megsz√ľlett√ľnk, meg is fogunk halni. Az √©letben nem lehet nagyobb c√©l, mint megtal√°lni azokat az el nem m√ļl√≥ √©rt√©keket, amelyekkel legy√Ķzhetj√ľk a szenved√©st √©s a hal√°lt. A megvil√°gosod√°s jelent√Ķs√©ge √©s haszna √©pp ez√©rt felbecs√ľlhetetlen saj√°t magunk √©s mindenki m√°s sz√°m√°ra.

Nyomtat√°sE-mail