FŇĎoldal / Buddhizmus / Sz√≥magyar√°zat / Buddhista kifejez√©sek

Buddhista kifejezések

Mi a Vadzsraj√°na vagy Gy√©m√°nt √ļt?

A Gy√©m√°nt Utat (tibeti√ľl Dordzse Tekpa) gyakran nevezik Buddha tan√≠t√°sainak korona√©kk√∂vek√©nt. C√©lja a Nagy Pecs√©t dualizmust t√ļlhalad√≥ √°llapot√°nak el√©r√©se, ahol minden, amit tapasztalunk, hiteles, hiszen minden a tudat korl√°tlan potencialit√°s√°t fejezi ki.

 

A legmagasabb szinten dolgozva, hogy minden tapasztalatot √∂nfelszabad√≠t√≥ √©s term√©szetes tisztas√°g√ļv√° alak√≠tsunk, a megvil√°gosod√°ssal val√≥ teljes azonosul√°s m√≥dszer√©t alkalmazza a leggyorsabb eredm√©ny √©rdek√©ben. Amikor a tan√≠tv√°nyok a Buddh√°t nem mint egy istent, szem√©lyt vagy k√ľls√Ķ er√Ķt l√°tt√°k, hanem v√©gtelen bizalommal √ļgy tekintettek r√°, mint a saj√°t tudatuk t√ľkr√©re, Buddha a Gy√©m√°nt √öt tan√≠t√°saiban r√©szes√≠tette √Ķket. Erej√©n √©s tiszt√°nl√°t√°s√°n kereszt√ľl a l√©nyek tulajdons√°gait fel√©bresztve, sz√°mtalan √ľgyes m√≥dszert alkalmazott, hogy teljesen kibontakoztassa √Ķket. Ez a v√©gs√Ķ vagy "harmadik" szint l√©nyeg√©ben h√°rom megk√∂zel√≠t√©sb√Ķl √°ll: "A m√≥dszerek √ļtja", "A felismer√©s √ļtja", √©s a "Guru j√≥ga". Ezeket haszn√°lva a tudat saj√°t energi√°j√°n, tudatoss√°g√°n vagy azonosul√°si k√©pess√©g√©n kereszt√ľl ismeri fel √∂nmag√°t.

A Guru j√≥ga, amely ma a legink√°bb haszn√°lt m√≥dszer Nyugaton, a legsz√©lesebb megk√∂zel√≠t√©st ny√ļjtja a megvil√°gosod√°s fel√© akkor, ha a tan√≠t√≥ megb√≠zhat√≥. Azonban mindez megt√∂rt√©nhet a m√≥dszerek √©s a felismer√©s √ļtj√°n is. B√°r ezt nem mindenki tal√°lja a neki legmegfelel√Ķbb m√≥dszernek, a tudat a h√©tk√∂znapi √©letben legink√°bb √ļgy ismerhet√Ķ fel, ha azonosulunk egy egy√ľtt√©rz√Ķ L√°m√°val, aki f√©lelemn√©lk√ľli. Ha id√Ķzni tudunk egy ilyen tan√≠t√≥ tudat ter√©ben addig, m√≠g ki nem fejlesztj√ľk √∂sszes tulajdons√°gunkat, melyekkel kezdetekt√Ķl fogva rendelkez√ľnk, hihetetlen n√∂veked√©st tapasztalhatunk.

Mi a megvil√°gosod√°s?

Ha megn√©zz√ľk, mit fedezett fel Buddha a tudatr√≥l 2550 √©vvel ezel√Ķtt, azt tal√°ljuk, hogy felismerte: a tudata tiszta f√©ny. A tudat nem sz√ľletett, √©s nem halhat meg. B√°r testek, gondolatok √©s √©rz√©sek jelennek meg, v√°ltoznak √©s t√Ľnnek el, a tudat maga - mivel nyitott, tiszta, hat√°rtalan t√©r - semmilyen m√≥don nem s√©r√ľlhet vagy nem √°rthatnak neki. Amikor Buddha el√©rte a megszabadul√°st, meg√©rtette, hogy √Ķ nem c√©lpont t√∂bb√©. Nem a teste volt t√∂bb√©, mely megs√©r√ľlhet, sem a gondolatai vagy √©rz√©sei, amelyek v√°ltozhatnak √©s elt√Ľnhetnek, hanem a ragyog√≥ tudatoss√°g. Ez vezetett a megvil√°gosod√°shoz, ahhoz a megval√≥s√≠t√°shoz, ahol t√∂bb√© nincs elv√°laszt√°s a t√©r √©s energia k√∂z√∂tt. Ismert √©s tudat√°ban volt mindennek. Hatalmas √∂r√∂m√∂t √©rzett √©s √≥ri√°si szeretetet fejezett ki, amely minden dolog jelent√©se, √©s amely √∂sszetartja az atomokat √©s rezegteti √Ķket, √©s ami lehet√Ķv√© teszi a dolgok megt√∂rt√©nt√©t.

Mi a tanító jelentése?

A Nyugaton nagy n√©pszer√Ľs√©gnek √∂rvend√Ķ megk√∂zel√≠t√©s, miszerint egyed√ľl haladunk a megvil√°gosod√°sig, gyenge alternat√≠va a tan√≠t√≥val vagy csoporttal val√≥ teljes gyakorl√°s gyors siker√©hez k√©pest. B√°r vonz√≥ lehet egy modern ember sz√°m√°ra, aki √ļgy √©rzi, √Ķ maga ir√°ny√≠tja az √©let√©t, hogy egyed√ľl jusson el a megvil√°gosod√°sig, ezen az √ļton t√ļl sok a csapda. A tudat megismer√©se sokkal bonyolultabb, mint a k√ľls√Ķ jelens√©gek tanulm√°nyoz√°sa, √©s mindig ott a b√ľszkes√©g √©s nemszeretem √≥l√°lkod√≥ ellens√©ge, amelyek elt√©r√≠tenek a fejl√Ķd√©st√Ķl.

A tan√≠t√°sok legmagasabb szintj√©t nem lehet tan√≠t√≥ n√©lk√ľl helyesen meg√©rteni √©s gyakorolni. Ha hi√°nyzik a kommunik√°ci√≥, amely semleges√≠ten√© a b√ľszkes√©get, szentimentalizmust vagy fel√ľletess√©get, a gyakorl√≥ mag√°nyoss√° √©s haszn√°lhatatlann√° v√°lhat a mindennapi √©letben. A l√°ma k√ľl√∂nb√∂z√Ķ m√≥dszereket haszn√°l tan√≠tv√°nyai potencialit√°s√°nak kifejleszt√©s√©re, melyekkel seg√≠t nekik √°tt√∂rni a szok√°sokon alapul√≥ viselked√©smint√°kat. A l√°ma feladata, hogy tan√≠tv√°nyait f√ľggetlenekk√©, egy√ľtt√©rz√Ķkk√© √©s er√Ķsekk√© tegye. A l√°ma a legmagasabb szinten mutatja meg tan√≠tv√°nyainak saj√°t tudatuknak f√©lelemn√©lk√ľli term√©szet√©t. Amikor a tan√≠tv√°nyok felfedezik, hogy √Ķk is ugyanazon term√©szettel rendelkeznek, m√°r nem marad semmi, ami ut√°n m√©g kutatniuk kellene.

Hogyan m√Ľk√∂dik az √ļjrasz√ľlet√©s?

Ennek meg√©rt√©s√©hez fontos tudnunk, hogy a tudat nem a muland√≥ agy term√©ke, csup√°n √°talak√≠t√°s√°ban j√°tszik szerepet. Az inform√°ci√≥ √°radat√°t az "√©n" ill√ļzi√≥ja tartja √∂ssze √©s mozgatja egyik felt√©telekhez k√∂t√∂tt l√©tb√Ķl a k√∂vetkez√Ķbe, begy√Ľjtve azokat a tapasztalatokat, amelyek k√∂vetkez√Ķ √©let√ľnkk√©nt √©rnek be. A tudat t√©rszer√Ľ term√©szete nem halhat meg √©s nem sz√ľlethet. Ami val√≥j√°ban √ļjrasz√ľletik, az a foly√≥szer√Ľ, folyamatosan v√°ltoz√≥ √°ramlat. Az √°lland√≥ √©nbe vetett hit egy alapvet√Ķ t√©vk√©pzet, amely fennmarad a hal√°l ut√°n √©s elk√≠s√©r a k√∂vetkez√Ķ felt√©telekhez k√∂t√∂tt √©letbe is.

Test√ľnket √©s tudatunkat sorozatosan folytonosan v√°ltoz√≥, √©rz√©ki √©s tudatalatti benyom√°sok √©rik, √©s sem test√ľnkben, sem √©rz√©seinkben, sem gondolatainkban nem tal√°lunk semmi √°lland√≥t. A hal√°l bek√∂vetkeztekor ez az √°ramlat elszakad a test √©rz√©ki tapasztalatait√≥l. Ekkor a tudat leger√Ķsebb tendenci√°i be√©rnek, √©s √∂sszek√∂tnek minket k√∂vetkez√Ķ fizikai vagy szellemi test√ľnkkel.

Miért dolgoznak a buddhisták a tudatukkal?

Az√©rt, mert a tudat az, ami mindent tapasztal, √©s eg√©szen a megszabadul√°sig nagyon szubjekt√≠v marad. Lehets√©ges olyann√° v√°lnunk, aki minden l√©ny haszn√°ra van, √©s id√Ķtlen boldogs√°got tapasztal. Az emberek tetteikkel d√∂ntenek arr√≥l, hogy a vil√°got r√≥zsasz√≠n vagy fekete szem√ľvegen kereszt√ľl akarj√°k n√©zni. Ez az oka annak, hogy a tan√ļk teljesen m√°sk√©pp adj√°k el√Ķ ugyanazt az esetet. A buddhista tan√≠tv√°nyok felszabad√≠tj√°k magukat, √≠gy √Ķk tudj√°k megv√°lasztani hangulatukat. Ak√°rcsak egy f√©rfi, akinek sok nyakkend√Ķje van, √≠gy reggelente eld√∂ntheti, hogy aznap melyikkel k√≠v√°nja inspir√°lni a t√∂bbieket.

V√©gezet√ľl pedig teljesen vil√°goss√° v√°lik, hogy az a t√©ny, hogy a tudat k√©pes tudatos lenni, sokkal fontosabb, mint az, hogy minek van tudat√°ban. Meg√©rtj√ľk, hogy a k√©pek a t√ľk√∂rben kev√©sb√© fontosak, mint maga a t√ľk√∂r ragyog√°sa.

Mi a karma?

Buddhista szemsz√∂gb√Ķl a karma nem sorsot vagy v√©gzetet jelent. Sokkal ink√°bb lehetne "cselekedetnek" vagy "ok-okozatnak" ford√≠tani. Nagyj√°b√≥l fogalmazhatn√°nk √ļgy, hogy a karma a k√∂vetkez√Ķk√©ppen m√Ľk√∂dik: minden tev√©kenys√©g - pozit√≠v √©s negat√≠v egyar√°nt - lenyomatokat hagy a tudatban. Mivel a tudat tartalma hat√°rozza meg, hogyan tapasztaljuk a vil√°got, a negat√≠v benyom√°sok elker√ľlhetetlen√ľl szenved√©shez vezetnek a j√∂v√Ķben. Ez azt jelenti, hogy gondolataink, besz√©d√ľnk √©s tetteink vetik el j√∂v√Ķbeni tapasztalataink magvait. Mindez azt jelenti, hogy a mi kez√ľnkben van a lehet√Ķs√©g, hogy v√°ltoztassunk az √©let√ľnk√∂n.

Ez√©rt a karma t√∂rv√©ny√©nek helyes meg√©rt√©se √©s haszn√°lata szabads√°got jelent. Minden helyzetben szabadon d√∂nthet√ľnk a j√∂v√Ķnkr√Ķl. A Gy√©m√°nt √öt k√ľl√∂n√∂sen hat√©kony m√≥dszereket k√≠n√°l arra, hogy elt√°vol√≠tsuk a negat√≠v, √°rt√≥ cselekedetek benyom√°sait tudatunkb√≥l. √ćgy megszabadulhatunk att√≥l, amelyek neh√©z √°llapotokk√° √©s helyzetekk√© √©rn√©nek a j√∂v√Ķben. A buddhista medit√°ci√≥ seg√≠ts√©g√©vel √ļrr√° lehet√ľnk az ok √©s okozat eg√©sz folyamat√°n. Mindazon√°ltal, ha nem dolgozunk a tudatunkkal, teljesen elvesz√≠tj√ľk az ir√°ny√≠t√°st, √©s egyszer√Ľen saj√°t tetteinknek √°ldozatai lesz√ľnk.

Mi a szimb√≥likus jelent√©se a f√©rfi √©s n√Ķi l√©nyegis√©gnek a Gy√©m√°nt √öt buddhizmusban?

A fogalmak szintj√©n a n√Ķt a b√∂lcsess√©ggel t√°rs√≠tjuk. A f√©rfi az egy√ľtt√©rz√©s. Amikor a b√∂lcsess√©g √©s az egy√ľtt√©rz√©s tal√°lkozik, abb√≥l bels√Ķ n√∂veked√©s jelenik meg. A n√Ķi aspektus fejezi ki (v√°ltoz√≥ m√©rt√©kekben) az √∂t buddha-b√∂lcsess√©get: a t√ľk√∂rszer√Ľ b√∂lcsess√©get, az egyenl√Ķs√©g b√∂lcsess√©g√©t, a megk√ľl√∂nb√∂ztet√Ķ b√∂lcsess√©get, a mindent beteljes√≠t√Ķ b√∂lcsess√©get √©s a Dharmadatu b√∂lcsess√©get. A f√©rfi oldal pedig a n√©gy buddhatev√©kenys√©g k√ľl√∂nb√∂z√Ķ kombin√°ci√≥it fejezi ki: a b√©k√≠t√Ķ, a gazdag√≠t√≥, az elk√°pr√°ztat√≥ √©s az er√Ķteljesen v√©delmez√Ķ tev√©kenys√©get.

A k√∂zvetlen tapasztal√°s tantr√°iban a n√Ķk √©s a f√©rfiak alapvet√Ķen a t√©r √©s √∂r√∂m. T√©r √©s √∂r√∂m egym√°st√≥l elv√°laszthatatlan. Ez√©rt van az, hogy a legmagasabb szint√Ľ buddhista tantr√°kat egyes√ľl√©sben l√©v√Ķ buddhaform√°k jelk√©pezik. C√©lunk a tudat minden bels√Ķ √©s titkos lehet√Ķs√©g√©nek megval√≥s√≠t√°sa. Ez√©rt a n√Ķknek √©s f√©rfiaknak arra kell haszn√°lniuk a kapcsolatukat, hogy tanuljanak egym√°st√≥l. Ennek eredm√©nyek√©ppen, a n√Ķk hamarosan megval√≥s√≠tj√°k az olyan f√©rfi tulajdons√°gokat is, mint az √∂r√∂m √©s energia, a f√©rfiakban pedig intuit√≠v b√∂lcsess√©g √©s t√∂bb t√©r fog keletkezni.

Nyomtat√°sE-mail