Láma Ole Nydahl: Ahogy a Dolgok Vannak

alt

Korszerű bevezetés Buddha tanításaiba

Mi is buddhizmus?

Milyen lehetőségeket tanított Buddha, hogy a merev elképzeléseket áttörjük és végtelen örömként tapasztaljuk? Hogyan tudja az ember napjainkban a munkahely, a család, a partnerkapcsolat örömeit és gondjait tudati fejlődéséhez felhasználni?

„..a képek a tudatban jelennek meg, bontakoznak ki, a tudat által lesznek megtapasztalva, s végül benne oldódnak fel. Olyanok, mint a hullámok a tengerben. A hullám a tenger, vagy különbözik tőle...?”

Az Ahogy a dolgok vannak több mint egy buddhista tankönyv. Itt Buddha mély bölcsességének élő átadásáról van szó, egy nyugati buddhista mester által megírva. Láma Ole Nydahl a tanítások ezeréves gazdagságát közvetíti érthetően és őszintén.

A mellékelt négy meditáció lehetővé teszi az olvasó számára, hogy a tibeti buddhizmus felszabadító és erőteljes módszereivel szert tegyen első tapasztalataira.

Láma Ole Nydahl és felesége, Hannah, 1969-ben lettek első nyugati tanítványai Őszentsége a 16. Gyalwa Karmapának, aki a tibeti buddhizmus Karma Kagyü tradíciójának szellemi vezetője. A Himalájában végzett meditációs gyakorlatok után Karmapa megbízta őket nyugati központok létrehozásával, melyekben folytatódhat a 2500 éves töretlen átadási vonal. Eddig 170 centrumot alapított a világon.

Ole a független gondolkodásúak módszerét, a jógi ösvényt javasolja minden élethelyzet tökéletes kezelésére. Nem erőlteti senkire Buddha tanításait s azok magyarázatait. Ha azonban valakit érdekel, gyakorolhatja a módszereket, így ellenőrizheti ezek hatékonyságát.

Évente legalább egyszer meglátogatja a centrumokat, beavatást, tanításokat ad, míg Hannah a Kagyü hagyomány hiteles tibeti tanítóinak fordít, segíti munkájukat.

Ők a tudat specialistái.

 

 

Tartalom

 

Előszó

Bevezetés

Buddha élete

Születése és élete a királyi udvarban

Csalódás és az igazság keresése

Körülmények a 2500 évvel ezelőtti Észak-Indiában, és a világ napjainkban

Megvilágosodás és a tanítások kezdete

Buddha tanításai

A Kis Út (Theraváda) A Négy Nemes Igazság

A Nagy Út (Mahajána) Együttérzés és bölcsesség

A zavaró érzelmek – az öt belső „női” bölcsesség forrása

A Gyémánt Út (Vadzsrajána) Mantrajánának és Buddhista Tantrának is nevezik

A négy buddhaaktivitás, a „férfi” belső lényegiség

Buddha útjainak célja

A Kis Út célja – megszabadulás

A Nagy Út célja – megvilágosodás

A tanítások bősége és mélysége

„Egyedül járva az utat”

A buddhizmus arca napjainkban

A tanítások nyugati szerkezete

Tudás, meditáció, szintentartás

Egoisták szintje

Altruisták szintje

Jógik szintje

Mahamudra

Utószó

Meditációk

Meditáció fényen és légzésen

Szivárványfény meditáció

Meditáció adáson és fogadáson

Guru Jóga meditáció a 16. Karmapán

Melléklet

Láma Ole Nydahl néhány meditációs csoportja:

 

 

Előszó

 

Igazán nagyszerű dolog saját könyvünket idegen nyelvre fordítani. Minden újabb fordítás időt ad arra, hogy új pontokkal egészítsük ki az anyagot, ami remélhetőleg így még használhatóbbá válik. Most a San Franciscó-i központ inspiráló hatásának köszönhetően a korábbi – Tanítások a tudat természetéről, Basic Dharma és Gyakorlati buddhizmus – kiadványaink összevonva jelennek meg. A könyvön érezhető Caty strukturális áttekintése, és az én legfrissebb megértésem a dolgokról. Ez a német kiadás kissé javított változata. Hamarosan egy tucat más nyelven is kiadjuk szerte a világon. Remélem élvezni fogjátok, azonban ne tartsátok meg csupán a fejetekben! Nézzétek meg a könyv hátoldalán levő központjaink listáját, és tanuljatok meg meditálni!

 

Kedves magyar barátaim !

 

Amikor 1988-ban Budapesten elindítottam a Karma Kagyü csoportot, Magyarország volt az egyetlen olyan ország a Rajna és Vlagyivosztok között, melynek már élő buddhista gyökerei voltak. Ilyen mélységű fő hagyományok nem jelennek meg véletlenül nyugati kultúrákban. Ez mind a gyakorlók magas szintű kritikus tudatosságából jelenik meg.

Minden későbbi látogatásom alkalmával örömömre szolgált azoknak az embereknek az idealizmusa és személyes bátorsága, akikkel találkoztam.

Tanítványaim és én e könyvvel szeretnénk hozzájárulni még több szabadsághoz és függetlenséghez.

 

Tomek, Caty, Hannah és Láma Ole

 

 

Bevezetés

 

2550 évvel ezelőtt Buddhának egyedülálló lehetőségei voltak tanításai átadására. Magasszintű kultúrában élt, s nagyon tehetséges tanítványok vették körül. Miután elérte a megvilágosodást, 45 év állt rendelkezésére ahhoz, hogy megossza a tudat kibontakoztatásának módjait. Ez az oka, hogy tanításai ilyen széles körűek. A Kangyur – Buddha saját szavai – 108 kötetből áll, és 84.000 használható tanítást tartalmaz. Ezek későbbi kommentárja a Tengyur, mely 254 másik vastag könyvből áll. Ez érthetővé teszi Buddha saját életének végső kiértékelését: „Boldogan halhatok meg. Egyetlen tanítást sem tartottam zárt tenyérben. Mindent, ami hasznotokra válhat, már megadtam”. Legutolsó kijelentése különbözteti meg tanításait attól, amit mi gyakran vallásnak nevezünk: „Most ne azért higgyetek a szavaimnak, mert mindezt egy buddha mondta, hanem jól vizsgáljátok meg őket. Legyetek önmagatok fénye!”

 

Az ilyen kijelentések mutatják meg, hogy a buddhizmus gyakorlati megközelítés. Igazán a valós életre vonatkozik. Amikor az emberek megkérdezték Buddhát, hogy miért és mit tanított, ezt válaszolta: „Azért tanítok, mert ti és minden lény szeretne boldog lenni, és elkerülni a szenvedést. Azt tanítom, ahogy a dolgok vannak.”

 

A tanítások ilyen nagy tömegét nem lehet megérteni csupán azáltal, amit tartalmaznak. Mesteri felépítésük legjobban az ismert hitekkel és világnézetekkel való összehasonlításban nyilvánul meg. Századokon át minden fogalmi kategória túl szűknek bizonyult a buddhizmus gazdagságának kifejezésére. Manapság például a buddhizmust sok ember filozófiának tartja. Ez igaz, de csupán annyiban, hogy a tanítások teljesen logikusak. A gondolatok következetessége a buddhista gyakorlat természetes eredménye, és a belső tér akadálytalan megtapasztalásából származik.

 

Ha a tiszta gondolkodás mindenképp központi helyet foglal el a tudat teljes kifejlesztésében, akkor a buddhizmus miért nem filozófia? Azért, mert a tanítások megváltoztatják azt, aki kapcsolatba kerül velük. A filozófia a dolgokat a fogalmak és szavak formális szintjén magyarázza, s nem történik sok változás, ha a könyvek ismét visszakerülnek a polcra. Buddha tanításai azonban az ember egészével dolgoznak. Állandó átalakuláshoz vezetnek, mert megadják azoknak a külső és belső eseményeknek a kulcsát, melyeket mindennap megtapasztalunk. Ha az életben alkalmazzuk a tanításokat, akkor mély bizalmunk fejlődik ki ügyességük iránt, és fokozatosan azzá válhatunk, amivé akarunk.

 

Mások a buddhizmusnak ezt, a gyakorlókra tett megváltoztató hatását hangsúlyozzák, és ezért valamiféle pszichológiának tartják. Mit is mondhatnánk erről? E nemes foglalkozás célja nyilvánvaló: minden pszichológiai iskola arra törekszik, hogy az emberek életét jobbá tegye. Céljuk: segíteni mindenkit abban, hogy ne váljon a társadalom terhére, illetve ne legyen túl sok személyes nehézsége azalatt a hatvan-nyolcvan év alatt, amit itt a legtöbben eltöltenek.

 

A buddhizmus azonban akkor kezdődik el, amikor az emberek már stabilak, s erejükből nemcsak önmagukra telik, amikor a teret gazdagnak tapasztalják és nem ijesztőnek. Erről a szintről a bátorság, az öröm, a szeretet fejlődik ki, s kibontakozik a tudat mély gazdagsága. Miközben a tapasztaló, a tapasztalás és a tapasztalt dolog egyre kevésbé különül el, először a megszabadulás, majd a megvilágosodásnak kell bekövetkeznie. Az alany, tárgy és cselekvés egységének növekvő megtapasztalásán keresztül a test, beszéd és tudat tökéletes tulajdonságai és aktivitásai maguktól jelennek meg. A pszichológia és a buddhizmus egyaránt megváltoztatja az embereket, utóbbi azonban az egészségesekhez szól, ott kezdődik, ahol az előző éppen befejeződik. Célja pedig mindig a teljes megvilágosodás – a buddhaállapot –, a koncepciókon túli tökéletesség állapota.

 

Ugyanakkor néhány ember úgy gondolja, hogy a buddhizmus vallás. Igaz, hogy van gyakorlati haszna ennek a nézetnek, de ez a pont nagyon vitatható. Az biztos, hogy nem egyfajta hit. Már magából a religion (vallás) szóból is alapvető különbség következik. A re latinul annyit jelent újra, a ligare pedig, hogy egyesíteni. Ezért a vallás valami tökéleteshez próbál minket visszavezetni. Ezzel ellentétben a buddhizmus semmit nem keres a múltban. Ha már egyszer kiestünk egy paradicsomi állapotból, lehet, hogy ismét kiesünk belőle! Ahhoz, hogy az igazság abszolút legyen, minden időben és helyen jelen kell lennie, és ez megcáfolja az elválasztott „külső” valóság létét. Ha megvizsgáljuk a legtöbb bálványozott istent a világ körül, akkor látjuk, hogy erősen birtoklóak, féltékenyek, vagy Allah esetében kifejezetten bosszúállók. A hétköznapi józan ész szerint jobb, ha nem kerülünk velük kapcsolatba. Nem bölcs dolog olyasvalakit választani istennek, akit még szomszédunknak sem szeretnénk. Buddha azonban csupán a lények megszabadulásáért és megvilágosodásáért dolgozik, ezen kívül nincs más célja. Kollégákat szeretne, nem pedig követőket. Nem terheli józanságunkat és alapvető intelligenciánkat a barbár muzulmánokkal – akik megköveznek embereket vagy levágják kezüket és lábukat –, vallásos halálbüntetéssel vagy egyházi dogmákkal, amelyeket el kell hinni. Az összes kijelentése logikus, megtapasztalható és fölszabadítja a lényeket. Ahhoz, hogy a buddhizmus hasznunkra váljon, csupán abban kell bíznunk, hogy van egy cél – a megvilágosodás –, amelyet érdemes elérni, van egy odavezető út – a tanítások –, s hogy bízhatunk barátainkban az úton.

 

Ugyanakkor a buddhizmus nem is New Age. Itt különböző szellemi tradíciókat és „könnyű műfajú” tudományokat vegyítenek, hogy kielégítsék azok kívánságát, akik inkább hinni szeretnek, mint kérdezni. Bár megható, hogy a humanizmus ilyen késői hulláma az „engem-nekem” nemzedék fémes, hideg világában eddig még megmaradhatott, azonban az ilyen igazságokban még kevésbé lehet „bízni”, mint a paradicsomokban, amelyeket ismét elveszíthetünk. Ami egy bizonyos időben és egy bizonyos helyen jelenik meg, az biztos, hogy feltételekből állt össze. Ezért változni fog, és egyszer el is fog tűnni. S bár a kristályoknak központi szerepe van a New Age-ben, és Buddha tanításai legmagasabb szintjének neve a Gyémánt Út, ez utóbbi nem az előbbinek egy sznob vagy feljavított kiadása.

 

Mit is tanít akkor Buddha?

 

Megerősíti az alapvető igazságot, amely mindenhol jelen van és nem teremtett. Elválaszthatatlan a tértől, időtlen, mindent átható, és bizonyos körülmények között saját tudatunkként tapasztalhatjuk meg. Ezt az időtlen állapotot az igazság szintjének vagy Dharmakájának nevezzük, s ettől semmi sem elválasztott. Spontán örömként tapasztalja meg önmagát és aktív együttérzést fejez ki. Az egyetlen kérdés csupán az, hogy mikor ismeri fel önmagát.

 

Sajnos az is egyedülálló, hogy Buddha tanítványai érettségét veszi alapul, s nem látja szükségét annak, hogy büntető vagy ítélkező istennel irányítsa őket. Ehelyett megmutatja, hogy a világ közös álom, amely a lények tárháztudatából származik. Ezen a közös kereten belül, a cselekedeteik által okozott benyomások – melyet „karmának” is neveznek – életről-életre megérnek. Különböző testekben, eltérő képességekkel való újraszületést eredményeznek a világ más-más országaiban.

 

Akkor tulajdonképpen mi is a buddhizmus? Buddha maga adta erre a legjobb leírást. Azalatt az 1500 év alatt, amíg a tanítások léteztek Indiában, ezeket Dharmának hívták, az elmúlt 1000 évben Tibetben pedig Csönek nevezték. Mindkettő azt jelenti: „ahogy a dolgok vannak”. Minden boldogság kulcsa az, ha megértjük „ahogy a dolgok vannak”. Buddha egyaránt tanító, példa, védelmező és barát. Az ő segítségével a lények elkerülhetik a szenvedést, beléphetnek egy állandóan növekvő gyönyörállapotba, megszabadíthatnak és megvilágosíthatnak másokat is.

 

 

Nyomtatás